Kedd este 8 óra, Irányi utca és károlyi utca kereszteződés. Két nyanya (PC-ül: nénike) a totál pirosban keresztbe szeli át a kereszteződést. De nem ám olyan sportos 70-es nénik, hanem az a kávéházi fajta 70-es nénik, akik alig bírnak fellépni a járdára. Szóval ők mit sem törődve, zebrával, pirossal, a rövidebb utat választották a buszmegállóhoz. Természetesen fékcsikorgás, tülkölés, de ez sem zavarja őket, hanem komótosan átcsoszognak a buszmegállóhoz. Na, aztán a megállóban letáboroztak mögöttem. Valószínűleg fejenként egy-egy üveggel öntöttek magukra abból a tipikus amerikás öregnénis parfümből, aminek émelyítő púderes virágillata van. És csacsogtak az unokáikról, meg a kártyapartiról, mintha pár perccel azelőtt nem akasztották meg volna 5 percre a forgalmat.

Hát most ilyeneknek adjam át a helyem a buszon?!

Nem akarom senki nagymamáját megbántani, de aki a sajátjára ismer, az szóljon neki, hogy máskor ne egy kib. forgalmas és veszélyes kereszteződésben keljen át a zebra irányával ellenkezőleg.