A Karafiáthfilm-klub (Nyitott Műhely) első darabja a “Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt” c. szuper girly film volt. A film olyan volt mint vártam: az eleje vicces, aztán a közepétől kezdett leülni, és persze a végén volt nagy romantikus jelent a híd közepén.

Az érdekesebb viszont az volt, hogy a két filmklub-vezető, Orsolya és Melinda, olyan pina-műsort vágott le a filmről való beszélgetés gyanánt, hogy csak néztem a szemüvegemből kifele. Aztán elkezdtem gondolkodni, hogy most miért vagyok én ennyire megrökönyödve azon, hogy egy girly film után heherészős-döcögős-pina beszélgetésre tellett tőlük. Arra jutottam, hogy egyszerűen más volt az elvárásom egy “híres” költőnővel kapcsolatban: azt vártam, hogy majd viccesen-találóan érdekeseket mond majd egy ilyen filmről (is), bebizonyítva, hogy még ezekből is lehet értelmeset, érdekeset kihámozni. Továbbá azt is vártam, hogy majd ezalatt az egy este alatt jól rájövök, hogy miért is olyan híres ez az Orsolya.

Ezek ugyan nem történtek meg, de jól éreztem magam; legalábbis jókat röhögtem azon, ahogy ők röhögnek. Szimpatikusak azért nem lettek.