Kiemrült az aksim.
Nincs kedvem semmihez.
Legkevésbé a monitor-bámuláshoz van kedvem.
Most nehezemre esik elképzelni, hogy örömet leljek a szociológuskodásban, hiszen az nagyrészt monitor-bámulást jelent. Sajnos az újságíróskodás detto.
Ráadásul nem is látom a tevékenységeim értelmét.
Városi Sétáló leszek, hivatásos Emberfigyelő. Cukrászda-rém. Üvegműves a Margitszigeten. A problémás ügyfél. Olvasó, író. A Bizsus Judit.
Vasárnap egy esküvőn arról beszélgettünk, hogy az aktuális helyzet sosem jó: ő már egy ideje négy munkahely között cikázik hetente és egyet szeretne. Én egy helyen ülök napestig és szeretnék egy kis szabadságot, egy kis cikázást.