Voltam egy születésnappal egybekötött kiállításmegnyitón. Megint értetlenül álltam a képek előtt, hogy ez most miért jó. Leginkább pacák háborúja volt, némi Rorshach-teszttel meghintve. Ilyenkor zavarban vagyok, hogy most kell-e mondanom valamit, és ha igen, akkor hogyan ne látszódjon nagyon rajtam, hogy rémesek a képek. Állítólag ún. modern pszichedelikus izé volt, de szerintem egyszerűen olcsó mázolmányok voltak kirakva elkészetően gusztustalan keretekben. Kiváncsi lennék, hogy mások miket gondoltak: vajon ők is ki voltak-e akadva, csak jól palástolták vagy nekik bejött. Az ilyen kiállítások után mindig megerősödik bennem, hogy mégiscsak ő a kedvecem. Egyszer nekem is lesz ilyenem.
Akinek van mit megköszönni
Közeleg az év vége, a ballagások, pedagógusnap és már érkeznek az első megrendelések hozzám azoktól, akik a kedvenc tanárok munkáját szeretnék megköszönni egy emlékezetes ékszerrel. Ilyenkor nekem is eszembe jutnak azok az oktatók, akik segítettek...