Na, mingyán ugrok párszáz kilométert Némethonba.
Még sosem voltam ilyen pozitív, noha azért eléggé izgulok.
Vasárnap már itthon leszek újra.
Viszlát múlt! Hello jövő!
Az élet már csak olyan, hogy ami egyszer elkezdődik, az egyszer menthetetlenül véget is ér. És az elengedésben van valami szép: emlékezni a kezdetekre, aztán búcsúzni és helyet csinálni az újnak. A nyomtatott mintás plexi...