Végre, végre esik! És kapok levegőt a lakásban!*** Valakinek fejtegettem, hogy némileg terápiás jellege is van számomra ennek a blogírásnak, és pont a paradox jellege miatt. Ez pedig az, hogy amit nagyon kevés embernek mondanék el négyszemközt, azt itt – rövidítve ugyan -, de leírom. Ezáltal megszűnik félelemnek, görcsek lenni – vagyis csökken ebbéli jellege. […]
Hónap: 2006 június
Sétáltam a Gesztenyéskertben és majdnem sírtam a napszemüvegem mögött, pedig alapvetően jó kedvem volt. Az előtte lévő pár órában két olyan mondat is elhangzott, ami kicsit jobban belegonolva húsbavágóan érintett. Valakiknek meséltem, hogy volt olyan egy év az életemben, amikor háromszor költöztem; ezen meglepődtek, és megkérdezték, hogy ugyan mi történt. És hirtelen rájöttem, hogy én […]
Egyre inkább izgalmas kaland kezd lenni a háztartás. Ma például beizzítottam az új vasalót, és legalább félórán keresztül próbáltam megfejteni a működését: miért ömlik belőle a víz, ha én nem akarom, és miért nem tűnnek el a gyűrődések a lepedőből. Utóbbira kiderült, hogy magasabb hőfok szükséges, valamint az, hogy a habár egy ráncot sikerült eltüntetni, […]
Fura dolgokat hoz ki az emberből a saját lakás. Például takarítok; de oly módon, hogy még a seprűt is kimosom…ami elég furán hangzana, ha valaki mesélné nekem. Meg vettem egy szőnyegporolót és minden héten kiporolom a szőnyeget – azért ilyen végképp nem jutott eszembe korábban. Talán túlzásba is viszem. Persze a vér nem válik vízzé: […]
Tisztára kótyagos most a fejem: megittam fél liter fröccsöt. Magamhoz képest rengeteget iszom: egy héten kétszer is előfordul, hogy borozok. Míg pár évvel ezelőtt valóságos mutatvány volt, ha megittam egy pohár bort. Teljesen meglepő – és szörnyen entellektuel -, de a hétvégén Nietzsche szólított meg, valamint Jeanne Moreau. N. csak áttételesen; egy tankönyvben olvastam róla […]
Álltam az agresszióval a kezemben és mellettem, és nem tudtam kimondani az agresszív érzéseket. Előtte tudom, hogy ott voltak, de a döntő pillanatban elpárologtak a fejemből a szavak, amikor mérgesen mondanom kellett volna, akkor csak álltam bambán. Közben pedig arra gondoltam, hogy “nem kell félni, simán lehet ilyenekre gondolni, és ki is mondhatom őket”; de […]
Tekeredik a kígyó…(ez is egész jó lett)
Ma annyit sírtam a drámán, hogy nem is maradt könny a szememben. De nagyon jó volt érezni, ahogy kijön a hónapokon át tartogatott feszültség. Utána ismét nagy nyugalom töltött el, és mintha a természet is rám hangolódott volna, egy megnyugtató dupla-szivárványt produkált este nyolckor a széna téri panasonic reklám felett. Emellett egy jótevő is járt […]
Sétáltunk a párkányi Duna-parton, és néztük a kivilágított Bazilikát. Csodaszép volt, és romantikus. És azt kívántam, hogy bárcsak ott lenne, bárcsak vissza lehetne forgatni az időt négy-öt évvel, és odarepülni abba a szép pillanatba. Ez persze hülyeség, tessék a jelenre koncentrálni, biztatom magam. Az elmúlt két hétben ez egész jól ment, de a romantikus pillanatok […]
