Vicces elképzelni, ahogy bondroid fogsorából jókívánságokkal teleírt cetli lóg. De meg kell nyugtatni őt, hogy nem ő az egyedüli, aki néha szenved a japán kajától. Amikor először voltam japcsi étteremben, akkor én is maki szusit rendeltem. Mellette volt vmi izgalmas zöld, gondoltam nem lehet rossz, és az egészet (egy tenyérnyi) betömtem a számba. Persze wasabi […]
Szombaton elgondolkodtam a a fotózáson. Kicsit sajnálom, hogy nem képeztem tovább magam. (Ahogy azt is sajnálom, hogy anno abbahagytam a hegedülést, meg hogy miért is nem kezdtem rajzolni.) A fotótanárom nagy hatással volt/van rám, olyannyira, hogy ha mintegy 25 évvel fiatalabb lett volna 8 évvel ezelőtt, biztos halálosan beleszeretek. Egyszer – amikor hazajöttem Londonból – […]
Gratula Galádnak..immár diplomás csajszi! Jajj, de izgi… mit csinál az ember egy cuciológus diplomával? Kutat? Okoskodik a tvben, mint DT? Ojságír? Szerkeszt? HRes lesz? Vagy szimpla/dupla bölcsész anyuka? Vagy mindez együtt? Kicsit irigykedem is, hogy ő már túl van rajta…. És utána? Kicsit hiányozni fog a tanulás…habár egy évig nem akarok hallani semmilyen vizsgáról…idestova 21 […]
Anyukám tegnap bevonult a zárkába. 2+1 hét tíz négyzetméteren.
Ötleteket kérek! Van a szomszédunkban egy lány, aki igen internzív szexuális életet él. Ezzel nincs gond – sőt. A probléma, hogy mindezt nagyon hangosan teszi. Hogyan lehetne vele közölni, hogyha olyan időpontokban szeretkezik, mint pl hajnali 3 és reggel 6, akkor ne 120 decibellel sikítson, hanem mondjuk csak a felével. Ma reggel fél 7kor pl […]
Édes-savanyú történetek 1. Ma reggel találkoztam a sarkon az Új fedél-nélkülit árusító bácsival. (Kb 50 lehet, de legalább 70nek néz ki.)Kérdezte, hogy hogy teltek az ünnepek; mondtam hogy jól. És Önnek? Nem jól. Lépcsőházban töltötte, két paplannal. De szilveszterkor felment a mutterjához, aki rögtön megkínálta halászlével, és kérdezte, hogy kelle- neki pénz. Nem kell – […]
Kifakadok. Mindig felmegy az agyvizem, amikor emberek – akikkel amúgy pár évet lehúztunk együtt a Pollack Mihály téren és Lágymányoson – félévente kérnek valami szivességet, de társaságban egy köszönést is alig bírnak kipréselni magukból. Ennyire nem lehet valaki elszállva magától… nagyon irritálnak ezek az emberek. Tuskó, prosztó, bunkó, kapnyél. (Most kipróbáltam – kicsit csúsztatva – […]
Azt hittem – én naív – hogy a flexi csomi után már nem jöhet semmi, ami meglep. De igen. A varázsszó: glicerin. A magyar gliceringyártókról és felhasználókról kellene kutakodni. Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. A glicerinről amúgy elég rossz emlékeim vannak. Gyerekkoromban sokszor volt székrekedésem – ugyebár a salakanyagürítés az élet fontos területe, megér […]
Tehát. Itt az új év és úgy látom egész Budapest kulturálódással kezdi. (Nyilván annak az égvilágon semmi hatása sincs, hogy a majd’ kéthetes szabadság alatt a pestiek megunták a négyfal és a családtagok bámulását és fűtött kulturális intézményekbe vándorolnak át.) Persze a kulturális intézmények (mármint a dolgozni kényszerülő munkatársaik) ennek annyira nem örülnek, amit onnan […]